Nyers nap

Ismerkedem a nyers étkek csodájával egy ideje, és ma jött el a pillanat, amikor ki is próbáltunk két fogást nyersen. A tapasztalat pozitív, így már elfoglalta az aszalónkban a helyét egy újabb próbarecept.

Ma reggelire árpát csíráztattunk, és turmixoltunk le almával, körtével, kesudióval, és egy kicsit több vízzel, mint kellett volna, de majd belejövök. A tetejét megszórtam mazsolával és pelyhesített lenmaggal, és díszítésül még egy kis almával feldobtam a fogást. Felfaltuk, és azt hittük, egy óra mulva kopogni fog a szemünk az éhségtől... és nem, ebédig tökéletesen kitartott a reggeli adta lenüdlet.

Ebédre egy olyan receptet készítettem el, amit anyukám hallott. Ez egy leves: 3db paradicsom, 3db paprika, egy kígyóuborka megpucolva, 1kis fej lilahagyma, 1gerez fokhagyma, savanyú uborka. Ezeket tettem bele én. Kellett volna elvileg víz, de nekem tetszett ez a sűrűn folyó állag, így nem tettem. Anya mondta a pirospaprikát, de mivel tudom róla, hogy zsírban oldódó fűszer, és az én turmixomban semmi olaj nem volt, ezt kihagytam. Fűszernek csak egy kis sót szórtam bele. Tálalásnál tettünk még bele kockára vágott savanyú uborkát, és csilit szórtunk rá. Ekkor mondta anyukám, hogy olivaolaj is kellett volna bele, csak elfelejtette mondani. Jót nevettünk, és tálalásnál pótoltuk ezt a hiányt. Csinosította így a tálalást, amúgy meg krémesebbé tette volna, de a siker a kisebb galibák ellenére sem maradt el.